A világ állása meg ilyesmi

... végül a bécsi út. Hosszas szervezés, újragondolás, áttervezés után végül is úgy álltam ma hajnalban a kapuban hazafuvarozva, mint ahogy tegnap éjjel elindultam a buszhoz, azaz bécstelenül :). Valahol éreztem én... először gond volt a jelentkezőkkel - lebetegedés -, az autóval, végül a második autónál a GPS-szel... hát, ez nem volt nekem megírva. Pedig szerettem volna. Azt mondják, a császárváros szépséges ilyenkor, karácsonyi fényes, tiszta, lenyűgöző, mesebeli. Na, majd egyszer. Talán. Lett helyette viszont kamrapucolás, hűtőleeresztés, mosás, rendrakás. Ki ne találna jónak egy ilyen cserét? :)).

Vigasztalóul valami szép:

Ladányi Mihály: Varázslat

 Nem láttad-e a bűvölő manót?
Síró szeme, nevető szája volt.

Azt mondta: nézd, fiú, ott az a nő,
legyen szívednek nehéz, mint a kő.

Ében szeme erdőtüzébe less,
elszenesedj és elkopj és eless.

Kis melle holdját nézd, hogy száll tova,
és halj meg érte minden éjszaka.

Lám, gyönyörű állat a szerelem,
hószín kanca, legel égő gyepen.

Merengős hangulatban vagyok. Ma is, tegnap is, igazából jó pár napja már. Nézek ki a fejemből, bele a világba és ritkán tetszik, amit látok. Úgyhogy inkább igyekszem nem ítélkezni... Ért mostanában pár jó dolog (például a találkozás a barátnőimmel vasárnap, az igen jót tett a közérzetemnek), kaptam egy teljesen váratlan elismerést a munkámat illetően, sikerült elvégeznem pár sürgetős feladatomat, stb. Ugyanakkor volt pár rossz élmény is: a kudarcérzések a munkahelyen - valahogy mindig ezekből van több, mint a sikerből - állandó ólmos fáradtság, kellemetlen álmok... Sokat olvasok, most épp viktoriánus hangulatú írásokat. Van abban a korban valami, ami megragadja a fantáziámat, szívesen kipróbálnám, milyen lehetett akkortájt élni (no persze csakis valami elkényeztetett nemeslányka bőrébe bújva.) Az a szigorú etikett, az élet szevezettsége egyfelől riaszt, másfelől olyasmi, amit kicsit hiányolok ebben a szétcsúszott mindentszabad világban. Tv - t már jó ideje ezért nem nagyon nézek, elképesztő mennyiségű érdektelen mocskot nyomnának le a torkomon, ha hagynám. De amíg a tv - t ki lehet kapcsolni, a külvilágot sajnos nem... és a hétköznapjaim  bizony nem finom angol urak és hölgyek társaságában telnek :). No jó, nem panaszkodom. Végül is december elején esélyes, hogy életemben először eljutok Bécsbe :). Ha összejövünk elegen, és az iskola autója is útra kész lesz addigra. Jól is esne most egy hosszabb utazás, bambulni ki az ablakon  pár órát, miközben távolodnak az ismert helyek... és látni valami egészen mást, mint a megszokott dolgok. Meglátjuk, no. Ha meg nem jönne össze, még mindig vigasztalhat, hogy vágyni valamire általában sokkal jobb, mint megkapni a vágy tárgyát...

Na ez jó kacskaringósan semmilyenre sikerült. De legalább híven tükrözi a mostani kedélyállapotom. Hogy meg valami szép is legyen benne, íme egy igen hangulatos fotó,  csakúgy. Ilyeneket látok reggelente munkába menet...

...számom is ez, meg nem is. Süldő lány koromban (akkor ugye fogékonyabb az ember, még nem kérgesedett rá a szívére a világ) hallottam először, megfogott és nem eresztett. Igen jól kitalált dallam, remek szöveg. Csakhogy. Az idők során elég sok feldolgozását hallottam, de mindig úgy éreztem, hogy ez a dal valahogy egyik előadóhoz sem illett. Hiányzott belőle valami - nem is tudom - erő. Élettapasztalat. Megéltség. Szeretném végre olyasvalakitől hallani, akinek a hangja, meg egyáltalán, a személyisége méltó a dallamhoz. Akinek elhiszem. Karcos, füstös, kútmély, borzongató, erőteljes hangot vizionálok hozzá,  és persze szóljon szívből. Na de addig is, itt van néhány verzió, lehet csemegézni... My way, minden mennyiségben.

Először is az eredeti. Szépséges hang, csak nekem kicsit lágy, meg az a ruci, ugye...

Aztán aki híressé tette, Frank Sinatra (szöveges verzió): 

 Érdekességképpen Szabó Eszter (elég gáz, de tán még az ő hangja áll legközelebb a megálmodotthoz - hol vagytok, férfiénekesek??? :) ): 

Na neki például nem tudom elhinni. Szép, szép, de valahogy nem elég fajsúlyos:

 Közben jutott eszembe, hogy hát tán még a körösztanyám is elénekelte ezt a dalt, hátha kedvenc Eddie - m is... És tényleg! Bitang rossz minőség, de neki adnék egy esélyt, ha jobb verzióban hallhatnám :). Az azóta eltelt 17 év alatt talán meg is érett hozzá, a hangját is szeretem. No hátha egyszer...