Tegnap igazán jó idő volt egy kis kikapcsolódáshoz, igyekeztem is minél több időt odakint tölteni. A kert – az én kertem!!! hűha – még ugyan inkább egy építési terület és egy legelő keverékére hasonlít, de feltett szándékom változtatni ezen a következő években. Egy kínai mondás szerint az ember élete akkor kezdődik, amikor elkezdi beültetni a kertjét - ha ez igaz, akkor éppen újszülöttnek számítok :). Szépen lassan, komótosan dolgozom a ház körül, mert hát igen távol állok egy profi kertésztől és sokat kell még tanulnom ebben a témában. Inkább amatőrnek számítok, a szó legszebb, eredeti értelmében (amateur = szerető :) ). Szeretem a növényeimet és igyekszem szépíteni a ház környékét, amennyire csak időmből telik. Nagyratörő terveim vannak, aztán hogy lesz-e a megvalósításukhoz időm, energiám, ízlésem, az majd elválik... Mindenesetre íme néhány kép a már meglévő büszkeségeimről, no meg viszonylag friss szerzeményű kutyánkról:
Ez egy csüngő barkafűz (salix caprea kilmarnock), ami most éppen nem csüng, mert az utasításnak megfelelően áprilisban megmetszettem. Azóta viszont össze – vissza borzaskodnak az ágai ahelyett, hogy lefelé nőnének :).
Itt a teraszra felfutó borostyánom – hosszasan kellett harcolnom a megmaradásáért mindenféle barbár egyénnel a családból, aki ki akarta végezni. Szerintem szépséges, kár lett volna érte… Viszont bekönyvelek magamnak egy egyest a rendetlenségért . A háttérben a lányom vonul valamerre :).
Ez a hajnalkaültetvényem – ha minden jól megy, felfuttatom majd a korlátra, remélem szépen fog virágozni. Szeretném a nyár végére olyan igazi kiüldögélős hellyé varázsolni a teraszt, majd dokumentálom az esetleges sikert...
És végül ő Füles, tízhetes beagle kan kutyus. Én Columbo – nak neveztem el (tudom, neki nem ilyen kutyája volt, de annyira hasonlít az arckifejezésük), aztán a lányom felülbírált. Hát, ezt van :). Állandóan rohangál, pusztít és rág, de azért szeretnivaló kis jószág. Az első időben sokat sírdogált, még hurcoltam is a karomban, mint egy kisbabát, de mostanra úgy tűnik beleszokott az ittlétbe. Nyáron neki is jobb lesz, ha már egész nap itthon tudunk lenni… nagyon várom már…
