"Egy törékeny kéz kékesfehér fényben a szívemhez ér. Két gyermekszem frissen rám hunyorít, elhomályosul, álmot kanyarít, megvárom, míg az űrből visszatér, egy percre megáll szívemben a vér. Rám néz bizalommal, mint a virág a fára, sziromra a faág,…
didergő éjszaka a sötétbefolyik a pórusokon át puhaés nehéz mint az ítéletlélegzik a csönd tört üvegcserépkéntdermednek belém az álmokhiányzolnéma rettegéssel szorítanálakörökké és azon túl mígcsontod csontommá leszvéred véremmé éslezárt szemhéjaink mögöttlassan…
Nyári köntösöm hártya-finom s könnyű, mint kabóca szárnya. ~~~Szívednek terhét s röptét bízva bízd rá egy lenge fűz-ágra. ~~~ csengőszó vége templom virágillatban tökéletes est Macuo Basó (Fodor Ákos…