A világ állása meg ilyesmi

...az előzőben említett tökéletes szülinapi ajándékot illeti, hát azzal lett egy kis bibi. Az utolsó két töltéskor megbolondult: nem állt le, csak töltött és töltött, amíg le nem húztam az áramról, és kb. 10 - 12 óra után tűnt csak úgy, hogy végre elérte a névleges üzemidejét. Pfffff. Visszavittem, mire 3 - 5 hét (!) javítási idővel biztattak meg :(. Nem vagyok egy kekeckedős típus, de ez azért egy kicsit még nekem is túlzásnak tűnik.

Szóval: most várok. És reménykedek. És kezdek aggódni, mert igazából ez már nem is az első nálam lévő készülék... Az eredetileg megvásároltat másnap kellett visszavinnem, mert annak meg  egyáltalán nem indult be a töltése. Öt nap alatt cserélték ki. Ez is milyen már? De most komolyan: ez a kis kütyü szerintem elég drága mulatság volt ahhoz, hogy kétszer is így járjak vele :(. Erőst bosszant a dolog...

Még karácsony előtt történt az eset, hogy nagytakarítás közben kicsit "elhanyagoltam" a lányom. Értsd: nem az csináltam, amiért éppen nyúzott, de hát muszáj voltam felporszívózni :). Éppen előtte lettem kész az egyik ajándékkal - három estés keresztszemes hímzés volt, egy könyvjelző, amin hópelyhek vannak -, és ott pihent az éjjeliszekrényen az mp5 lejátszóm is, aminek fő funkciója nálam az olvasás: jó pár txt ráfér, és pici kijelzője ellenére egész jól olvashatóak a könyvek. Erről a kis kütyüről van szó itt oldalt, a képen életnagyságban látható. Igen jól jön, ha például várakozni kell valahol, esetleg dögunalmas értekezleteken :).

Szóval én dolgoztam, Kíra morgolódott és pakolászott a szekrényben. Az egész ki is ment a fejemből, amíg este rá nem jöttem, hogy eltűnt a könyvjelző is, a lejátszó is. Hiába kérdeztem, hová tette - hol emlékezett már rá! - és hiába kerestem minden dobozban, fiókban és szekrényben, egyik sem került elő. Pedig többször megnéztem, minden szóba jöhető helyen, mert nem nagyon volt kedvem újra kezdeni a könyvjelzőt (nagyon babrás minta volt.) Végül feladtam és nem kerestem tovább. A könyvjelzőt - ezúttal lepkékkel - újra megcsináltam, az ünnepek is elteltek már, de csak bosszantott a dolog. Hiába: nem került elő.

Valamelyik nap aztán kerestem egy dvd - t az egyik cipzáras tartóban, és nesze nekem, ott volt mindkettő. Csak két hónapba telt ráakadni :). Hiába, a gyerekek ritka kreatívak tudnak lenni, ha rosszalkodásról van szó ... (Az igazsághoz persze az is hozzá tartozik, hogy sűrűn kifejezett bánatom a dolog miatt végül a Tökéletes Szülinapi Ajándékot eredményezte :))).)