Tegnap zöld paradicsomból készítettem savanyút, no nem önszántamból, de végül nem is lett rossz. Az autentikus recept a következő:
- Mijafrancotcsinászmámegintterohadtdög! kiáltással kihalászni a kutyát a paradicsomok számára kialakított és kerítéssel ezek szerint nem túl hatásosan védett területről.
- Nyomdafestéket nem tűrő szakkifejezések alkalmazása közben felszedni vagy három kilónyi zöld paradicsomot.
- Megfegyelmezni a vonatkozó ebet.
- Ismét káromkodva felkötözni a megmaradt bokrokat, felmérni a kárt.
- Újra megfegyelmezni az állatot, hátha nem felejti el a dolgot, meg egyébként is, mit vigyorog, miközben dolgozunk.
- A paradicsomot megmosni, megáztatni, felszeletelni, a száraknál lévő fás részt és az esetleges barnulásokat kivágni.
- Klasszikusan egészségtelen módon (mit tegyünk, én szeretem) összekeverni ecetet, cukrot, vizet, fokhagymát, sót, borsot, paprikát, és horrible dictu némi ételízesítőt, olyan arányban, hogy már maga a lé kellemesen savanykás-édes, ízletes legyen.
- Beledobálni a paradicsomot, kézzel kissé összenyomkodva a kemény kis cikkeket.
- Végül három - négy nagy fej hámozott - karikázott hagymával megbolondítani.
Nem tettem bele tartósítót, annyi lett, hogy egy nagy lefedhető tálban befért a hűtőbe, aztán majdcsak elfogy valahogy. Jó étvágyat :)!
(Kép innen.)
