A tegnapi nap a főzésé volt, a mai hát a mosásé, takarításé lett, ilyenkor - de csak ilyenkor - sokallom a rendelkezésünkre álló négyzetméterek számát :). A bőr már lassan le készül válni a kezemről a sok klóros izétől. Szereztem egy bibit is egy rozsdás vasdarabtól homokozókészítés közben - remélem legalább az eredmény kárpótol majd a nyelvlógasztós munkáért. Ásni, gereblyézni, lapátolni kellett, ilyesmi, még nincs kész sajnos. Lényeg az, hogy megint sikerült leamortizálódni estére :). Néha úgy érzem, magam mint a viccbeli bácsi, csak nincs az a bizonyos szervem, hogy viharlámpát akasszak rá az éjjeli kapáláshoz...
Nem sok idő jutott ma olvasgatni, de rég írtam könyvekről, hát ideje :). Ez a könyv, Nabokov Lolitája, régi nagy kedvencem. A témája pedofília - a pedofil szemszögéből és rajta keresztül meg- és átélve. Lehetne gusztustalan, visszataszító, lehetne rá pfujolni, de talán ez a könyv legfőbb bravúrja: az olvasónak eszébe sem jut ilyesmi. Nem mintha a perverzió elfogadhatóvá válna, nem. Egyszerűen csak amint beszippant a történet, és egyes szám első személyben érezzük a főhős mindent elsöprő vágyakozását, mindjárt közösséget érzünk vele, még ha a vágy tárgya finoman szólva is szokatlan. Mert hát ugyan ki nem volt még úgy vele, hogy olyasvalakit szeretett (volna), aki elérhetelen volt a számára? És Humbert Humbert, a beszédes álnevű főhős olyan mélyen, olyan szívszorítóan tud érezni, vágyakozni és szeretni, ahogy kevesek. Ezért aztán bár végül még gyilkossá is válik, mégsem szörnyeteg, csak... ember. A maga sajátos személyiségének csapdájában vergődő szerencsétlen, mint a legtöbben közülünk.
Jó kis könyv ez no. A tiltott gyümölcs keserédes izgalmával teli téma mellett hihetetlen gazdag, nyelvi csodákkal, játékokkal, irodalmi kikacsaintásokkal és utalásokkal teli írásról van szó, egyszerűen öröm olvasni. Két filmet is forgattak belőle, a fenti plakát a másodikhoz készült (kép innen: yuthix93.files.wordpress.com/2009/04/lolita-97.jpg ). Jó kis feldolgozás lett, Jeremy Irons kivételeset alakít benne. Tessék megnézni, de szigorúan csak a könyv elolvasása után! ( Na azért :).)
