Két ünnepem is jut mostanára, az egyik közös, a másik magán :)
Isten éltessen sokáig minden édesanyát - talán nem önzés, ha az enyémet egy kicsit még külön is. A legszorosabb családból édesapám januári halála óta már csak ő és a testvérem maradtak meg nekem: remélem még sokszor köszönthetem így május első vasárnapján.
A másik: holnap lesz az egyik legrégebben megismert barátom születésnapja, az ő barátsága sok sötét percben segített, hogy ne érezem magam reménytelenül egyedül. Mostanában nem beszélünk túl sokat - egy ideje éppen hogy semmit - mert hosszú magányának végre véget vetett egy kedves hölgy (akinek szívből minden jót kívánok) és ez nem az az időszak, amikor sorban velem töltené az estéit a skype előtt :). A barátságunk már többször átment ilyen próbákon az eltelt évek alatt, így hát tudom, akkor sem szakad meg, ha soha többé nem látom, vagy hallok felőle. Örökbérletű helye van a szívemben. B, isten éltessen :)!